Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Angyalok és démonok

2009.06.15

Angyalok és démonok-

avagy újabb rúgás az egyházba és a hívők emberekbe

 

Kép A valaha szebb napokat megélt katolikus egyház a XX. század ember- és lélekellenes ideológiának (nácizmus, kommunizmus, majd a belőlük kinőtt vadkapitalizmus és globalizmus), valamint saját zárkózottságának és történelmi mulasztásainak (Lásd. II. világháború alatti megingások és az üldözöttek mellett való nem mindig eléggé határozott kiállás) „köszönhetően” az utóbbi évtizedekben folyamatos támadásoknak van kitéve. Hívőnek lenni a mai Magyarországon és a nyugati világ nagyrészén a kisebbségi lét egyik formája, az emberek alig 20 százaléka jár rendszeresen templomba, míg a társadalmon belül erős ellenérzések és előítéletek élnek a „papok világával” kapcsolatban. A hívők kisebbségét üldözni, nevetségessé tenni nem számít kirekesztésnek. Sokan lenézik, lefitymálják, babonás öregemberként tartják számon az Isten tanait követő milliókat. Ezzel párhuzamosan -történelmi fricskaként és isteni igazságszolgáltatásként- a kezdetben a hitetlenség és szkepticizmus forrásaként funkcionáló

 

Kép

 

 

  

Egyesült Államok egyre vallásosabb lesz és lakóinak döntő többsége el sem tudna képzelni egy ateista elnököt. Hollywood viszont még mindig tartja magát korábbi, évtizedes múltra visszatekintő egyházellenességéhez. Néhány filmtől eltekintve az amerikai filmipar irányítói szkeptikusan, cinikusan, hol pedig nyílt ellenségességgel és polgárpukkasztási szándékkal kezelik Isten létét, a hitet és az egyházakat. Legyen szó hívő keresztényekről, zsidókról vagy mormonokról, az amerikai filmek nagy része idős, hibbant vallási fanatikusként ábrázolja őket.

 

Ebbe a képbe jól illeszkedik az „Angyalok és démonok” című regényen alapuló „thriller”, amely az egyház alapvető tanításait megkérdőjelező Da Vinci-kód után egy újabb, sajnos hatékony és profi módon kivitelezett kísérlet arra, hogy bemutassa a katolikus egyház „árnyas oldalát” és „szörnyű bűneit”. Botránymű volt már könyvként is, azonban éppen ez volt, lehetett célja létrehozásának: minél nagyobb a felháborodás és a hírverés körülötte, annál többen fognak jegyet váltani rá.

 

 

Kép

Az „Angyalok és démonok” filmes szempontból egy nagy költségvetésű és kiváló római felvételeket felsorakoztató, néhol még izgalmasnak is mondható krimi. Főszereplője, Tom Hanks egy vállaltan ateista amerikai egyháztörténészt alakít. Robert Langdon professzor fő célja, hogy lerántsa a leplet a Katolikus Egyház titkairól és bemutassa annak igazi, álszent arcát.

 

 

 

A film jól és ügyesen rájátszik az egyházzal és Vatikánnal kapcsolatos társadalmi hiedelmekre és babonákra. Titokzatos és sötét ármányokkal, gyilkosságokkal és összeesküvésekkel teli helynek, katolikus fellegvárnak mutatja be a Vatikánt, amelyet a film szerint gyenge és erőtlen pápák és öreg, korrupt és ráncos főpapok irányítanak. Természetesen szóba kerülnek az egyház középkori bűnei és egy titkos társaság, az Illuminátusok Mozgalma, amely a tudomány állításaival akarta megcáfolni a Biblia állításait. A pápaság leleplezte és brutális módon elfojtotta a szervezetet. Az Angyalok és démonok cű filmben a vérengzések miatt illegalitásba vonult titkos társaság bosszút akar állni az egyházon.

 

Kép Mindezt a pápaválasztás idején, Rómában, azon belül is Vatikánvárosban történik. Valakik elraboltatják a pápai trónra esélyes bíborosokat és fel akarják robbantani Vatikánt, az ott gyülekező több ezer hívővel együtt. „A papok” mindezt tehetetlenül nézik („impotens, maradi banda”-sugallja a film) és végső elkeseredésükben az ateista, egyháztagadó Langdon professzor segítségét kérik. Tom Hanks nem nagyon tud mit kezdeni a szereppel, hiszen egyszerre kellene tagadnia és segítenie az egyházat. Így aztán csak egy középszerű történész-nyomozót alakít, aki megpróbálja megmenteni az elrabolt papokat és megtalálni a valamelyik római templomba rejtett bombát. A szövevényes krimi izgalmas, bár kiszámítható-rejtett üzenete pedig nagyon elfogult és ellenséges az egyházzal szemben. A film végén kiderül az igazság, a számtalan ember életét követelő merénylet mögött egy hataloméhes, szélsőséges vatikáni bennfentes pap áll- aki könyörtelenül és a legbrutálisabb horrorfilmeket idéző eszközöket és bérgyilkosokat bevetve, nyilvánosan végezteti ki a pápajelölt bíborosok nagyrészét. Vér és belek, tüzes vasakkal megbélyegzett és agyonlőtt főpapok, pápagyilkosság és hatalmi intrikák: az Angyalok és démonok ilyennek mutatja be Vatikán Várost és a Pápaság intézményrendszerét.

Kép   

Az Angyalok és démonok egy hatalmas, zavaros spekuláció és pletykahalmaz, amely 140 percben minden a Katolikus Egyházzal kapcsolatos rágalmat és nem bizonyított feltételezést felsorakoztat. Az illendőség és a látszat kedvéért azért bemutat néhány tisztességes papot is, azonban a főhős természetesen az ateista és cinikus Langdon professzor és tudóstársa lesz.

 

Az Angyalok és démonok már könyvként is kasszasiker lett. Filmes formája ennek megfelelően hamar meghódította a mozikat. Az emberek szeretik a leleplezéseket és főként azt, ha szép és erkölcsös tanokat hirdető, szent emberekről derül ki, hogy csak kisszerű méregkeverők. Hiszen ha az egyház és Isten emberei ilyenek, akkor tanait is semmibe lehet venni és nem kell sanyargatnunk, visszafognunk magunkat… Ollé!

 

A tudományos ateizmus és istentagadás így egyesül a szenzációhajhász film-biznisszel.

 

Kép

 

 

  

Az emberek elégedetten jönnek ki a moziból, hiszen megkapták, amit akartak: vér, izgalom, leleplezés, gonosz papok, földalatti mozgalmak. Az angyalok és démonok legszentebb közös értékeinket, a Bibliát és tanait kérdőjelezi meg. Emberi hibákra és az egyház valaha volt vérengzéseire hivatkozva, új mítoszokat teremt és relativizálja Isten földi szolgálóit. Hiszen milyen tanítás lehet az, amelyre hivatkozva emberek ilyen borzalmakat tesznek!?

 

Hollywood újra bizonyított és nagyot rúgott az egyébként is meggyengült egyházba.

 

Gratulálunk…

 

Bővebben a „sikerfilmről”:

 

 

Szilágyi Iván Péter

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.