Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Animal Cannibals és az Ördög ügyvédei az FMK-ban

2008.12.20

Oszlassuk fel a cirkuszokat!

 

Akár ez is lehetett volna a mottója a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület által, menhelyi kutyák és macskák javára szervezett jótékonysági kirakodóvásárának. Kirakodóvásárra  Magyarországon járni eleve kihagyhatatlan és végtelenül szórakoztató dolog, hiszen a nagymama elveszett protézisétől a Honfoglalás CD, Franco Nero által dedikált kalózpéldányáig kezdve mindenre rálelhet egy jó szemű látogató.

 

Kép A nagy magyar átlaghoz képest, ez azért egy szelídebb vásár volt, az Ecserivel szemben itt vállról indítható rakétát és II. vh-s repeszdarabokat, Sztálin-csizma töredéket nem árultak, viszont szelídebb és pacifistább lelkű honfi- és állattársaink sok minden hasznos vagy kevésbé hasznos, de a polcon jól mutató szocreál „műtárgyhoz” juthattak. A Ferencvárosi Lokálpatrióták a vásár alapjául szolgáló egy teremnyi, igen sokszínű ruha és egyéb áruanyagot egy nagy helységbe, eladótérbe zsúfolták össze.

 

 

                                               Jóllakott tigrisek gazdát keresnek

 

A recept a következő volt: először jött az adományozó, aki leadta... Na jó azért nem a családi ezüstöt, de Zámbó Jimmy összestől kezdve a kinőtt bugyijáig igen sok mindent. A szervezők ezeket kirakták, lehetőleg minél csábítóbb oldalát (ha volt ilyen) megcsillantva az eladásra szánt tárgynak. A rendezvény fináléjaként vasárnap egész nap tartott a vásár, amely különböző plusz szolgáltatásokat is kínált: prospektusgyűjtők és érzékeny lelkű állatbarátok jól bespájzolhattak az embertelen haszonállat (nevesítve: csirke és marha) tartást elítélő brosúrákból, a különböző zöld és állatvédő szervezetek önkéntes és adománytoborzó röplapjaiból és egy titokzatos tartalmú, de igen drága, fényes papírra nyomott füzetből, amelyen egy jólakott, láthatólag igen elégedett tigris volt, miközben a szöveg arra hívott fel, hogy oszlassuk fel a cirkuszokat, mert ott kínozzák az állatokat.

 

Kép

 

 

 

A Haller utcán, a vásár felé tartva már több kutyásba belebotlottam. A Haller-part menti, új és gazdagságot sugárzó házcsodák tövében makacsul kitart a környék két legjobb és legkalóriadúsabb ételeit forgalmazó „talpas” büféje. Előttük két nem kifejezetten kutyabarát, szakadt tag folyamatosan megjegyzéseket tett az elhaladó kutyákra, idős tulajdonosaikra és azokra, akik ezeket a „csicsás” új házakat felépítették. Mennyivel jobb volt régen, amikor még olyan állapotban volt minden, mint az ő agyuk... A kutyák persze rögtön kiszúrták jóindulatú hozzáállásukat, meg a büfészagot, elkezdtek ugatni, szóval már a vásártól nem messze állt a bál. De hát ezért szeretjük Ferencvárost.

 

                                                           És felcsendül a Polip

                        http://www.youtube.com/watch?v=Pz3QKsb8TL4&feature=related

 

A tökéletesség-közeli állapotba azonban csak az FMK-ba belépve kerültem, mikor is egy 70 és 8O év közötti nyugdíjas néni és antiszociális, de fotogén, kistermetű kutyája bevonult a terembe.                     A vonakodó, midenkiben ellenséget látó állatot nagynehezen becsalogatta a tett színnhelyére, ám ekkor megszólalt az egyik rendező mobiltelefonja (zenéje: Polip) és a kutya -aki előző életében valszeg Rex felügyelő vagy más bűnelhárító lehetett- idegrohamot kapott. A többi, minden elképzelhető  nagyságú és színű, fajtatiszta kutya azonban kifejezetten élvezte, hogy itt nem volt póráz és a nagy demokrácia jegyében szabadon fedezhették fel az új terepet. Gazdáiknak összefogdosni őket mondjuk a rendezvény végén már nem volt ilyen mókás, mikor is bebizonyosodott az ősi igazság: négylábbal sokkal gyorsabbal lehet szaladni mint kettővel. Viszont nem haraptak meg senkit.

 

Kép

 

 

 

 

A lelkes és igen laza, jó hangulatú szervezők a felajánlott termékeket több kategóriába osztották, voltak jobb sorsra érdemes ruhák (többségükben csak díszítőelemként, mert nem sokan vettek belőlük), könyvek (az idősebb Bárándy-t címlapján lehozó Ördög ügyvédjei II-től egészen Popper életművéig), filmek (enyhén gyanús, otthonról hozott, nagy meglepetéseket okozni képes házivideók, azonkívül a hazai és nemzetközi B-kategóriás vígjáték, akció és thrilller felhozatal legjava, igazi ritkaságokkal -mint a kutyás körökben eszerint közkedvelt- Al Capone hagyatéka), újságok (valaki leadta egész női testépítőket és tömegnövelő szereket tartalmazó szaklap gyűjteményét, a muszklis és mégis csinos ötvenesek látványát néhány kissé túlsúlyos látogató hölgy több mint felháborodva konstatálta) és persze a hagyatékok, otthoni csecsebecsék sem hiányozhattak.  Felvonult az egész kommunizmus szoborvilága, a püspöklila, kétségbesetten tátongó pontyoktól kezdve a kicsit csorba, de még mindig igen költői porcelán, pásztor-kutyájával és furulyájával jellegű csendéletekig. Sőt, még egy kicsit megviselt hímzett terítő is előkerült valahonnan, amit rögtön jól meg is szagdosott egy műértő állat.

 

És persze volt minden ami kutya és egyéb állatok el- és fenntartásához szükséges: műanyag itató edény, fából készült, négyszögletes hörcsög barakk és egy kis méretű madaraknak való kalitka.

 

Jelentős plüssállat sereget is felvonultattak, amelyek sokszínűek voltak és a kutyák nagyon csípték (volna) őket, mert tele voltak szagokkal és el lehet vinni megrágni vagy a kosárba természetes melegítőnek.

 

                                                           Válságban a macskák is

 

A retró polcdíszek, orosz teás poharak és egy frissen előkerült táncoló télapó sem tudta azonban feledtetni az ordító hiányt, hogy macskákat nem láttam. Most vagy elbújtak a kutya-túlsúly előtt, vagy nem szeretnek vásárra járni, vagy a hazai macskaellátást is sújtja a gazd. világválság.

 

A főként nyugdíjas és középkorú vásárlók szép számmal adományoztak, hamar megteltek a széfként szolgáló méretes befőttesüvegek és nagyon kapósok voltak a „Free Cirmi” illetve „Free Bodri” feliratú, a szivárvány minden színében játszó, menhelyi kutyák befogadására felhívó pólók. Egy rosszhiszemű, de kétségkívül jó humorú adományozó egy stílszerűen egy Animal Cannibals CD-t is becsempészett a lejárt slágereket, mesekazettákat és Máthé Péter dalokat tartalmazó zenei részbe.

 

Délelőtt az FMK belső kertjében (hangulatos, zöld zug) még egy rögtönzött kutyabemutatót is tartottak, ahol a felvonult minden lehetséges súlycsoportot képviselő ebek botokat, labdákat és egyéb érdekes tárgyakat vittek át az egyik kitett kupacból a másikba. Ez volt a mutatvány.

 

Kép

 

                    

 A rendezvény csúcspontjaként egy kétségkívül bátor (szülőkkel) rendelkező kislányt odavittek egy robusztus, idomított buldoghoz, aki némi hezitálás és értetlenség után pacsit adott neki. Meg kell jegyezni, hogy a kutyák igen jól képzettek voltak, bár néhány forradalmi szellemű, Kossuth-téri is akadt köztük, akik a különösen hülye parancsoknál visszaugattak gazdáiknak.

 

 A bemutató végén taps, közös fényképezkedés, kutyák el, vásárlók be, egyszóval folytatódott a menhelysegítés, amely ha tömegeket nem is, de vicces és izgalmas jeleneteket kétségkívül eredményezett (lásd. kép galériánkat!).

 

 

 Szilágyi Iván Péter