Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyre több macska, kevesebb kutya Budapesten

2009.01.16

„Kutyákból kevesebbet, macskákból viszont többet tartanak.”

 

Ferencváros és Budapest egyik legismertebb állatorvosával, Dr. Horváth Dáviddal, a Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezetének elnökével Knézich utcai rendelőjében beszélgettem:

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 

 

 

„Anyukám és apukám is állatorvos, így már általános iskolás koromban is jártam apukámmal kutyát oltani, rendelést nézni. Pályaválasztásom során szüleim nem befolyásoltak döntésemben, hanem abszolút rám bízták a kérdést.

Az érettségi után rögtön az Állatorvostudományi Egyetemen folytattam tanulmányaimat, 1995-ben diplomáztam. Már az egyetem alatt, nyáron jó pár helyen dolgoztam az Egyesült Államokban, Németországban és Ausztriában. 1996-ban az Állatorvosi Egyetemi Sebészeti és Szemészeti Tanszékén és Klinikáján, valamint a Belgyógyászati Tanszéken töltöttem gyakornoki időmet, majd 1997-ben megnyitottam a Knézich állatorvosi rendelőt. 2003-ban a Telepy utcában is rendelőt alapítottam, amely azóta is hiánypótlónak számít a környéken, ugyanis Középső-Ferencvárosban nincs másik állatorvosi rendelő. Mióta saját vállalkozásom van, itt Ferencvárosban dolgozom. Az állatorvosi pályán belül rengeteg lehetőség van, pl. oktatás, labor, klinika, igazságügyi szakértői munka.

-Az orvosi egyetem elvégzése híresen nagy és nehéz feladat. Állatorvosnak tanulni is ennyi munkába, tanulásba kerül?

-Az orvosi egyetem 6 éves, az állatorvos tudományi 5 és fél éves, utána egy év gyakornoki idővel. Az egyik legnehezebb egyetem, amelynek elvégzéséhez nem elég az elmélet, hanem gyakorlati képzés is szükséges. A humán orvosi egyetemen egyetlen faj, az ember gyógyítását tanítják, míg az állatorvosin négy alapvető állatcsoportét: kutya-macska (húsevők), sertés (mint mindenevő), a ló (mint a legnagyobb állat) és a kérődzők (szarvasmarha-juh-kecske). Kevésbé részletes módon a baromfiak ellátását is tanultuk. A városban dolgozó állatorvosok számára a kutyák és macskák mellett egyre inkább az egzotikus állatok gyógyítása is fontos. Publikálni is szoktam a témában, a madárpókoktól kezdve a leguánok tartásáig igen sokfajta állatról írtam már. Az egyetemen külön tantárgyat alkotnak az egzotikus állatok betegségei, amelyek praxisom körülbelül 5-10 százalékát teszik ki. A madarak közül a leggyakoribbak a hullámos és nimfapapagályok, a zebrapintyek és az ara papagájok, a rágcsálók közül volt már egér, patkány, hörcsög, tengerimalac, mókus, degu, ugróegér nálam, a hüllők közül pedig a leguán, óriáskígyó, ékszerteknős és görögteknős.

-Mi volt az első állat, amelyet gyógyított?

-Ebben a rendelőben kezdtem, kutyák és macskák kezelésével. Nem emlékszem az első állatra, mert egyszerre sokat hoztak.

 

 

 

Kép

 

 

 

                                                   Non-stop állatorvosok

 

-Ügyeletet szokott tartani?

-Nem, Budapesten csak 3-4 helyen -köztük a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán- van non-stop ügyelet. Részt veszek viszont a Magyar Állatorvosi Kamara által szervezett ügyeleti rendszerben, minden hétvégén egy-egy állatorvos mobiltelefonja éjjel-nappal be van kapcsolva és ilyenkor egész Budapesten ő ügyel. Ez nem jelent sok hívást, általában egy-két kiszállást hétvégenként.

-Milyen esetekhez hívják?

-Utoljára egy olyan kutyához hívtak ki, amely epilepsziás görcsrohamot kapott.

-Otthon tart állatokat?

-Most sajnos nincsen, mert nagyon elfoglalt vagyok. De gyerekkoromban és az egyetem ideje alatt mindenféle állatot tartottam, ami elképzelhető: volt tacskóm, macskám, nyulam, aranyhörcsögöm, teknősbékám és halaim.

-Ezeket gondolom édesapjához vitte, ha megbetegedtek?

-Nem nagyon volt problémájuk, mert eleve figyeltünk a tartásukra.

-Vidéken az állatorvosoknak nagy tekintélye van. Budapestre is igaz ez?

-Vidéken nem tudom hogy mi az aktuális helyzet, de annak, aki például egy faluban rendel, teljesen más a helyzete, mert ott ő az egyetlen állatorvos. Budapesten viszont több száz állatorvos van és szabad az állatorvos választás. Itt ezért más az állatorvosok presztízse. A régi állatorvosok közül egyébként sok olimpiai bajnok volt, elég csak Faragó Tamásra, Sárosi Lászlóra, Konrád Jánosra, Wladár Sándorra vagy Kemény Dénesre (ő 3-szoros olimpiai bajnok a Magyar Vízilabda válogatott edzőjeként) gondolni, de ismert Fradi játékosok közül is kikerültek állatorvosok.

-Ön sportolt valamit?

-Sportoltam, de nem versenyszerűen. Ezek a nagy nevek előbb lettek jó nevű sportolók és az aktív sport abbahagyása után végezték el az Állatorvostudományi Egyetemet.

 

                                          Ferencváros: a kis testű kutyák népszerűek

 

-Milyen állatokat tartanak Ferencvárosban?

-Az esetek nagy része kutya-macska és ez a legtöbb belvárosi rendelő pacientúrájára is igaz. Több a macska, mint a kutya, amelyek nagy része az emeletes házak miatt inkább kis testű, mint közepes vagy nagy méretű. A nagy testű kutyák etetése és ellátása sokkal többe kerül és ezt a pluszköltséget sokan nem tudja kifizetni. Azonkívül, nekik nagyobb a mozgásigényük és többet kell sétáltatni őket, mint kisebb társaikat. Ferencváros állattartás szempontjából is rengeteget változott az elmúlt években, a középső-ferencvárosi rehabilitált részre például sajátos állapot jellemző, kevés kutyával.

-Mik számítanak kedvelt kutyafajtának?

-Régen a német juhászkutya, az uszkár, a dalmata, a rendszerváltás táján a bull- és Staffordshire terrier, napjainkban pedig elsősorban a kis testű kutyák népszerűek. Például a máltai selyemkutya, a bolognese, a havanese, a pekingi palotakutya vagy a mopsz (amely iránt érzékelhetően megnőtt a kereslet a Men in Black bemutatása után (az egyik űrlakó egy ilyen kutya bőrébe bújt a filmben).

-Mi újság a skót juhászokkal?

-Főként régebben voltak népszerűek. Filmek hatására lett még felkapott a 101 kiskutyából ismert dalmata és a Kántor című magyar filmsorozat sztárja, a német juhászkutya, amelyekből még most is sokat tartanak, főleg a kertes házas övezetben.

-Kutyákból és macskákból rendelésére inkább fajtatisztákat hoznak vagy keverékeket?

-Teljesen vegyesen. A macskák nagyobb része európai rövidszőrű, azaz házimacska, de tartanak perzsa, szomáliai és sziámi macskákat is.

-Mi volt az eddigi legkülönösebb keverék, amellyel találkozott?

-Nagyon sok olyan keverék kutya van, amelynek már szülőik is keverékek voltak. Ezeknél még sokszor én sem tudom megállapítani, hogy milyen kutyafajtákból származhatnak.

-A kutyatartók leggyakrabban milyen esetekben, problémákkal fordulnak Önhöz?

-Nemcsak akkor hozzák el kedvencüket, ha az beteg, mivel oltatni is kell őket. A veszettség elleni oltás és a féreghajtás kötelező Magyarországon, de sok kutyát hoznak bolhátlanítani és tápért is. Az esetek többségében bejelentés nélkül jönnek, de műtéteket például csak előzetes bejelentkezés alapján végzek.

 

 

Öröm és felelősség

 

-Sokan azért nem mennek állatorvoshoz, mert drágának tartják a kezelést.

-Az állat öröm, de felelősséggel és költséggel jár. Nagy felelőtlenség, ha egy kisnyugdíjas vagy éppen hogy létminimumon élő család nagytestű dogot vagy német juhászkutyát akar tartani. Itt nem is az állatorvosi költségek magasak, hanem a megfelelő, jó minőségi táp ára. Az állatorvosi praxisban semmilyen tb-támogatás nincs, éppen azért minden állatorvosnak ki kell termelni költségeit.

-Külföldön sem ad az állam támogatást ehhez?

-Nem.

-Sok alultáplált kutyával találkozik?

-Az alultápláltság inkább csak a kóbor kutyákra jellemző. Maradék minden lakásban tartott kutyának jut, tehát nem éheznek, de sokszor nem megfelelő ételeket vagy rossz minőségű, akciós tápokat vesznek nekik. Ezek gyomor-bélbetegséget és allergiát okozhatnak.

-A kóbor kutyáknak mi lesz a sorsa?

-Ilyenek inkább a peremkerületekben vagy vidéken vannak. A törvény szerint minden fővárosi önkormányzatnak szerződést kell kötnie a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepével, ahol átlagosan 14 napig tartják őket. Ha nem találnak gazdát nekik (mert nagy testűek, csúnyák, agresszívak vagy idősek), akkor sajnos elaltatják őket...

-Jellemző, hogy a beteg vagy idős kutyát inkább elaltatják, minthogy meggyógyíttatnák?

-Sokszor előfordul, hogy az állattartók nem tudják kifizetni a gyógykezelés költségeit...

-Ezeket az eseteket hogy bírja lelkileg?

-Nehezen. Az emberek gyógyításával szemben az állatorvoslásban az eutanázia már a középkor óta ismert. Az állatorvosnak tanulók többsége ennek tudatában választ pályát.

-A keverék kutyáknak tényleg erősebb az immunrendszere, mint a fajtatisztáknak?

-Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egyes túltenyésztett fajtatiszta kutyáknak vannak fajtánként jellemző betegségei, amelyek gyakoriak: ilyen például a dalmatáknál a húgykövesség, az uszkároknál a külső hallójárat-gyulladás, a kínai harcikutyáknál a különböző allergiák és bőrbetegségek, a dogoknál és boxereknél pedig a daganatok jellemzőbbek.

-A kutyák daganatait mennyire eredményesen tudják kezelni?

-Ez is anyagiak kérdése, minden ezen múlik. Leggyakrabban sebészeti megoldással tudjuk orvosolni őket, de ha a gazda megengedheti magának, már az állatorvoslásban is létezik besugárzás, kemoterápia, daganatellenes táp. Ezek alkalmazása azonban nagyon ritka, mivel nagyon sok pénzbe kerülnek.

 

                                        Kevesebb kutya van az új építésű házakban

 

Kép -Ferencvárosban melyik korosztályok és társadalmi rétegek tartanak kutyát és macskát?

-Az új építésű házakban ritkábban tartanak kutyát, a tisztaság, szigorú házirend okán és sokan egyébként is ki vannak költekezve a lakáshitelek miatt. Macskát viszonylag gyakrabban tartanak.

-A macska mennyire igényli a társaságot?

-A kutya sokkal szocializáltabb állat, kell neki a társaság és a napi 2-3-szori sétáltatás. A macskát viszont otthon lehet hagyni akár 1-2 napra is. Azon kívül sétáltatni sem kell és a kutyákhoz képest kisebb testű, kevesebbet eszik. Viszont önállóbb egyéniség és kevésbé társ. A közhiedelemmel szemben a macskák nemcsak a házhoz kötődnek, tehát nyugodtan lehet költözni, vagy akár világot járni velük.

-Vadászgörényeket mennyien tartanak?

-Egy időben nagy divat volt. Ma már csökken a számuk, mert tartásuk szaktudást és hozzáértést kíván, harapósak is lehetnek, még saját gazdájukba is belekaphatnak.

-Visszajáró kuncsaftjai, állatai megismerik Önt?

-Van olyan állat, amelyik szívesen jön be, de olyan is akad, aki már az utca sarkánál felismeri, hogy hova tartanak és nem akar betérni a rendelőbe.

-Hogy lehet kezelni, ha a kutya nem hagyja megvizsgáltatni magát?

-Ma már ritkák a láncon tartott, vad, nagyobb testű kutyák. Köszönhetően a városi létnek, a kutyák többsége ugyanis hozzá van szokva a tömeghez, a közlekedéshez és az emberek társaságához. Ha abszolút nem lehet kezelni az állatot, akkor a gazda kikoplaltatja és utána nyugtató tablettát adunk neki.

-Harapta már meg állat?

-Igen, kutya és macska is, de súlyosabb sebesülésem nem volt.

-Mi a helyzet a madarakkal?

-Nem nagyon kell őket állatorvoshoz vinni, oltásokat sem kapnak. Ha mégis, akkor injekciót nem nagyon kapnak, inkább az ivóvizükbe keverjük bele a gyógyszert. Ide hoztak már be 60-70 centis arapapagájt is.

-Kígyók, madárpókok?

-Bőrproblémával küszködő óriáskígyót és leguánt már kezeltem, de sok ékszerteknőst (az alultápláltság gyakori probléma náluk), nyulat és görényt is. A madárpókok ellátása speciális szaktudást igényel, az ilyen különleges állatokat specialistához (állatkerti állatorvoshoz) szoktuk küldeni.

-Házi malacot tartanak Magyarországon?

-Ez nagy divat volt Amerikában (George Clooney kedvence nemrég halt meg), de Magyarországon nem jellemző. Egyébként nagyon intelligens és tiszta állatok, a szaglásuk is nagyon jó.

-Egyesületük milyen tevékenységeket végez?

-Ingyen látjuk el kutyaürülék-gyűjtőzacskókkal a kutyásokat, támogatjuk a kutyafuttatók létrehozását, amelyekből már mi is alapítottuk egyet. Belső-Ferencvárosban még nincsen ilyen terület, de nemsokára fognak kialakítanak egy kutyafuttatót a Markusovszky téren. Gyakori probléma, hogy -a javuló tendencia ellenére- sokan nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket és a szájkosarat sem mindig teszik fel.

 

                                               Még nem jött el az állatpszichológusok ideje

 

 

Kép -A kutyáknak is vannak lelki betegségeik?

-Igen, volt olyan esetem, hogy a kutya gazdája elvesztése után nem evett többet és ebbe bele is halt. Kutyapszichológussal még nem találkoztam, ők valószínűleg csak a jóléti társadalommal együtt fognak megjelenni.

-A rászorulóknak ad kedvezményt?

-Az állatorvoslás abszolút szabadáras munka (mint a többi kereskedelmi tevékenység), a vakoknak és gyengén látóknak és az egyesületi tagoknak azonban adunk kedvezményt. Még így is sokkal olcsóbbak vagyunk a budai állatorvosi rendelőknél. Volt már több olyan kutyatulajdonos is, aki csak azt követően közölte, hogy nincs pénze, miután már beadtam az injekciót.

-Mi okozza a legtöbb konfliktust kutyások és nem kutyások között?

-Az, hogy odapiszkít a kutya, hangosan és sokat ugat vagy hogy 3-4 kutyát is tartanak egy lakásban, és emiatt büdösek. Agresszív kutyából szerencsére kevés van és súlyos kutyatámadás sem volt még Ferencvárosban.

-Tél van és rendesen röpködnek a mínuszok. Jól teszi, aki felöltözteti kutyáját?

-Igen, ez indokolt és hasznos dolog, amely számos betegséget megelőzhet.

 

Szilágyi Iván Péter

 

 

    

Kép