Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Füstmentes kocsmák, dohánymentes spangli

2009.04.26

Míg a világ nagy részén keményen büntetik a marihuána fogyasztását, Hollandiában július egytől azok számíthatnak szankcióra, akiknek dohányt rejt a marihuánája. Egy kormányrendelet értelmében ugyanis a zárt vendéglátó ipari egységekben tilos a dohányzás. A törvény pedig a könnyűdrogokat árusító coffee shopokra is vonatkozik, ahol így az uniós jogharmonizációt követve, a marihuána származékokat fogyasztók már csak tisztán, hozzáadott dohány nélkül füstölhetnek. A törvényszegők akár 2400 euró (hozzávatőleg 560 ezer forint) bírságra is számíthatnak.

 

Forrás: Getty Images

Már nem keverhető dohánnyal

A magyar állam jól jár a dohányosokkal

A cigaretta jövedéki adója április elsejétől emelkedett Magyarországon. A korábbi 13 965 forint helyett 14 460 forint lett a minimum 1000 szálanként. A Magyar Dohányipari Szövetség adata szerint költségvetési bevételek mintegy 2,5 százaléka származik a dohánytermékek adójából. Tavaly a mintegy 430 milliárd forintos forgalomból az állam 325 milliárd forint bevételre tett szert jövedéki adó és áfa formájában. A következő adóemelés szeptember elsején lesz.
Magyarországnak az év végéig kell teljesítenie az  Európai Unió minimális jövedéki adószint követelményét, ami a cigarettánál a   kiskereskedelmi ár 57 százaléka, és 1000 szálanként a 64 euró.
Az szövetség elnöke elnök szerint nehéz megbecsülni, hogy a cigaretta fogyasztás milyen mértékben csökken az emelés hatására, azt azonban elmondta, hogy az utóbbi 17 évben, hasonlóan más, fejlett európai országokhoz, általában a cigaretta fogyasztás csökkenése volt tapasztalható Magyarországon. Amíg 1990-ben mintegy 26 milliárd szál cigaretta fogyott, tavaly a legális belföldi forgalomban 16,5 milliárd szálat vásároltak.
Itthon egyébként közel 5000 hektáron folyik dohánytermesztés, és közel 2000 szál cigaretta jut évente minden lakosra.

A coffee shopokat működtetők közül többen úgy vélik, hogy a holland kormány dohánytermék fogyasztását megtiltó intézkedése miatt lehúzhatják a rolót. A törvény bevezetését követően ugyanis egyre többen adnának túl korábban jól jövedelmező üzletükön. A holland Horeca Vizier magazin felmérése szerint a coffee shop tulajdonosok 60 százaléka fontolgatja az eladást. Állítólag csaknem negyedével - a januári 1350-ről júniusban 1600-ra - emelkedett az eladásra kínált cégek száma.
 

A vendéglátóipari egységeknek szövetségük is van, aminek elnöke, Marc Jacobsen abszurdnak tartja az új törvényt, mivel szerinte egyértelmű, hogy a vendégek nem kávézgatni térnek be a cofee shopokba, hanem azért, hogy legálisan füstölhessenek. Az elnök szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a legtöbb ilyen jellegű helynek nincs nyitott része, ezért a tiltás következtében a vendégek csak azokat az üzleteket látogatják majd, amelyek rendelkeznek terasszal. Ez pedig sok patinás belvárosi coffee shop bezárásával járhat. Jacobsen ezért azt szorgalmazta: az ilyen típusú vendéglátóipari egységeket vonják ki a törvény hatálya alól.

A holland miniszterelnök kizártnak tartja, hogy a coffee shopok mentesüljenek a szabályozás alól. Jan Peter Balkanende szerint ugyanis veszélyes lenne kivételt tenni. "A dohányzást tiltó törvény minden zárt vendéglátó ipari egységre vonatkozik, és ez alól a coffee shopok sem mentesülnek. Az emberek ugyanis nem tolerálják a kibúvókat" - állítja a kormányfő. Az egészségügyi miniszter pedig abban reménykedik, hogy a sok fiatal, aki korábban egész nap a coffee shopokban lógott, a törvényi szigorítás következtében más, produktívabb programmal tölti majd el szabadidejét.

Végre jöhetnek a nemdohányzók is

Érdekes módon a shop-vezetők között is van, aki támogatja a szabályozást. Egyikük szerint sokan azért nem tértek be a "kávézókba", mert túl nagynak találták a füstöt. Ők legalább most bejöhetnek. A tulajdonos annak is örül, hogy a törvény bevezetése óta ő is kevesebb cigarettát szív el. Egy másik bártulaj ugyanakkor ágál a rendelkezés ellen. Szerinte a vendégek azért jöttek a boltba, hogy pöfékeljenek, a dolgozók pedig az első perctől fogva tudták, hogy dohányfüstös helyen telnek a munkaórák. Az éttermek és bárok tulajdonosainak egy része beadványt is fogalmazott a törvénnyel szemben. "A dohányzást tiltó rendelkezés támadás a kultúránk ellen" - áll a 418 kávézó támogatását élvező csoport honlapján.

Európában Amszterdam az egyetlen hely, ahol hivatalos bevételi forrást jelent az államnak a marihuána - amivel egyébként szabadon kereskedni Hollandiában sem lehet. A könnyűdrogok legális fogyasztását a holland parlament még 1976-ban engedélyezte. A marihuána származékok és a hasis árusítását azonban szigorú törvényi keretek között, folyamatos ellenőrzés alatt tartják.

Könnyűdrogokat csak 18 éven felüliek vásárolhatnak, és a korábbi 30 gramm helyett az idei évtől egy személy már csak öt grammot vásárolhat naponta. Egy tavaly áprilisi törvény értelmében pedig a könnyűdrogokat értékesítő coffee shopok üzemeltetőinek választaniuk kellett, hogy alkoholt vagy könnyűdrogot árusítanak.

Jól jön a spangli a költségvetésnek is

Szintén Hollandia volt az első ország 2003-ban, amely engedélyezte a kannabisz gyógyszerként való használatát és patikákban való árusítását. A coffee shopokban természetesen nem egészségügyi céllal fogyasztják a szert. Az országban összesen 730 ilyen vendéglátóipari egység üzemel, amelyek évente csak az adók révén 400 millió euróval (közel 100 milliárd forint) gazdagítják a holland költségvetést.

A turizmust fellendítő hatás sem elhanyagolható. Sokan a coffee shopok miatt látogatnak el a legnagyobb Benelux-államba. A szektor összforgalmát 2 milliárd euróra teszik, ami azt jelenti, hogy évente úgy 265 tonna füvet és hasist adnak el a speciális árusító helyeken. A holland adóhivatal úgy számol, hogy a kiskereskedelmi ár itt is körülbelül kétszerese a beszerzésinek.

 

Forrás: Getty Images

 

Azt, hogy pontosan mekkora a holland kannabisz biznisz mégsem lehet pontosan tudni, mivel az Európában igencsak kivételes megtűrtség csípi az EU szemét, politikailag igencsak érzékeny ügyről van szó. Annál is inkább, mivel a Hollandiában megtermelt kender 60 százaléka exportra megy - aminek persze, aligha örülnek a kábítószercsempészet elleni küzdelemre egyre többet költő vám- és pénzügyőrök. A kannabisz egyébként a németalföldi ország 2-3. legjelentősebb exportnövénye a paradicsom és az uborka után.

Fogynak az angol kocsmák

A vendéglátósok egyébként nem ok nélkül félnek a bevétel esésétől. Igaz, hogy Angliában 400 ezren szoktak le a dohányzásról, mióta egy évvel ezelőtt betiltották a füstölést nyilvános helyeken, a kocsmáknak nem kedvezett a változtatás.

Hetente átlagosan csaknem 30 pub húzta le a rolót véglegesen tavaly az egyre magasabb üzemeltetési költségek és a dohányzási tilalom miatt. A brit Sör és Kocsmaszövetség (Beer and Pub Association) adatai szerint 2007-ben 1409 kocsma zárt be, míg egy évvel korábban csak 216. Nagy-Britanniában ráadásul szó sincs marihuánáról - legalábbis hivatalosan.

Fotó: MTITilos még a dohányzás Dániában, a 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű vendéglátóipari egységekben, 2007 augusztusa óta. Franciaországban idén tiltották ki a dohányosokat a kávézókból, éttermekből és kocsmákból. Január elsejétől Németországban sem szabad rágyújtani a bárokban és éttermekben.

Görögország úttörőként 2002-ben tiltotta be a nyilvános helyen való füstölést, itt azonban kivételt képeznek a bárok. Írországban viszont pont a bárokban tilos a dohányzás 2004 óta. Ugyanebben az évben csatlakozott a kezdeményezéshez Norvégia is. Olaszország és Spanyolország 2005-ben, Törökország 2008-ban vezette be a tilalmat a nyilvános helyeken.

Ausztriában pedig csak a dohányzásra kijelölt helyiségben szabad rágyújtani a nyolcvan négyzetméternél nagyobb alapterületű vendéglátóhelyeken. Itt egyébként a munkahelyeken 2005 óta csak a dohányzóhelyeken szabad rágyújtani, és a zárt nyilvános helyeken is tilos a füstölés. A tiltás alól mostanáig a vendéglők és a kocsmák mentesültek.

A magyarok nem sietik el

Európában 1987 óta folyik a küzdelem a dohányzás és a dohányosok visszaszorítása érdekében. Az unió azonban még nem hozott létre egységes szabályzási rendszert az ügyben. Magyarországon csak 1999-ben rendelték el, hogy a dohányzók és nemdohányzók elkülönített légtérben töltsék szabadidejüket, a legtöbb helyen viszont ez nem igazán jött létre.

Itthon egyébként a nők negyede, a férfiak közel fele dohányzik és egyre több a kiskorú cigiző is. A kormány pedig idén is úgy döntött, hogy vannak fontosabb dolgok is a parlament életében, mint a 99-es törvény módosítása. A kifogás: a társadalmi vita időigényes.

 

Forrás: www.origo.hu